Ágnes Keleti ötszörös olimpiai bajnok, aki világszerte híressé vált. Belső erejének, kitartásának és bátorságának köszönhetően sikeres sportkarriert épített, és minden idők legsikeresebb magyar tornásznője lett – írja a budapestka.eu.
A sors próbatételei
A tornász 1921. január 9-én született Budapesten egy zsidó családban. Édesapja sikeres üzletember volt, aki szabadidejében úszással foglalkozott. Ágnes már kiskorától érdeklődött a sport iránt, és négyéves korában kezdett tornázni. 1938-ban meghívást kapott a női tornaválogatottba. 1940-ben megszerezte első bajnoki címét, és elnyerte Magyarország legjobb tornásznője címet. Hamarosan Olaszországba készült versenyre, ám terveit a háború keresztülhúzta. Édesapját, mint sok más zsidót, koncentrációs táborba hurcolták, ahol később elhunyt. Édesanyját és testvérét Raoul Wallenberg svéd diplomata segítette elrejtőzni.
Ágnes egyedül maradt a német megszállás alatt. Származása miatt kizárták a versenyekből, és megtiltották, hogy sportoljon. Életének megmentése érdekében Pesterzsébetre utazott, és hamis okmányokat készíttetett. Szolgálóként helyezkedett el egy náci szimpatizáns családnál. Ezek a körülmények teljesen ellehetetlenítették sportkarrierjét. A kényszermunka elkerülésében egy fiktív barakk segítette, amelyet kollégájával, István Sarkánnal szervezett meg. Bátorságának, leleményességének és szerencséjének köszönhetően Ágnes túlélte a nehéz időket.
A világ legjobb tornásznője
A második világháború után Keleti folytatta tornakarrierjét. 1947-ben ismét Magyarország legjobb tornásznője lett, és az 1948-as londoni olimpiára készült. Azonban komoly nehézséggel kellett szembenéznie: két nappal a verseny kezdete előtt bokaszalag-szakadást szenvedett, így csupán a csapattársait figyelhette a kispadról.
Sokan leírták őt, mivel a tornászok többsége 31 évesen már visszavonul. Ágnes azonban bebizonyította, hogy 30 év felett is lehet komoly sikereket elérni a tornasportban. Az 1952-es helsinki nyári olimpiai játékokon, ahol először rendeztek női tornaversenyt, olimpiai bajnok lett, és egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben a tornász-világbajnokságon aranyérmet szerzett felemás korláton, újabb nagyszerű teljesítményt nyújtva. 1956-ban, 35 évesen, karrierje csúcsára ért: a melbourne-i olimpián négy arany- és két ezüstérmet nyert, felülmúlva a nála fiatalabb szovjet tornászcsillagot, Larissza Latinyinát.
Karrier külföldön
A melbourne-i olimpia után Keleti politikai menedékjogot kért a Szovjetunió magyarországi katonai bevonulása miatt. Úgy döntött, hogy Ausztriába költözik. 1957-ben Izraelbe utazott, ahol édesanyja és testvére élt. Még ugyanebben az évben részt vett az izraeli csapattal a Makkabeán. Később testnevelő tanárként dolgozott a Tel-avivi Egyetemen.
1959-ben Ágnes férjhez ment Bíró Róberthez, aki szintén Magyarországról vándorolt ki. Házasságukból két gyermek született. 2015-ben visszatért szülővárosába, Budapestre.
Kiemelkedő szakmai munkájáért Ágnes számos díjat kapott. 2002-ben felvették a „Torna Hírességek Csarnokába” (World Gymnastics Hall of Fame), és 2017-ben megkapta az Izrael Állami Díját testnevelés és sport kategóriában. 2023 márciusában, 102 évesen, Ágnes minden idők legidősebb olimpiai érmes nője lett.
Élettörténete azt tanítja, hogy kitartással, sport iránti szeretettel és önmagába vetett hittel bármi elérhető.