Archives

Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus, Sigmund Freud egyik legközelebbi tanítványa, aki döntő szerepet játszott a pszichoanalízis 20. századi fejlődésében. Tudományos tevékenysége szorosan kötődött Budapesthez, ahol kialakította saját kutatási irányvonalát, és a budapesti pszichoanalitikus iskola egyik kulcsfigurájává vált. Ferenczi az elsők között irányította rá a figyelmet...

Egerszegi Krisztina a világ sporttörténetének egyik legkiemelkedőbb úszója és Magyarország nemzeti legendája. Neve a hátúszás abszolút dominanciájának, valamint a korai tehetség, a pszichológiai állóképesség és a sportolói hosszú élettartam ritka kombinációjának szimbólumává vált. Már 14 évesen olimpiai aranyat nyert, 22 éves korára pedig ötszörös...

A margitszigeti domonkos kolostor (Margitszigeti domonkos kolostor) a Magyarország sorsát megpecsételő katasztrófa nyomán jött létre. A tatárjárást követően IV. Béla király fogadalmat tett, hogy még meg nem született gyermekét Istennek ajánlja fel – ennek érdekében alapították meg a kolostort a szigeten. További részletek a...

A családon belüli erőszak egyike azoknak a problémáknak, amelyekről gyakran mélyen hallgatnak, még Európa szívében is. Budapesten, ahogy Magyarország más városaiban is, emberek ezrei szembesülnek fizikai, pszichológiai vagy gazdasági nyomással a családon belül, de nem mindig tudják, hová forduljanak segítségért, és mik a jogaik....

Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó, a modern sport egyik legkiemelkedőbb alakja, akit világszerte csak „Iron Lady”-ként ismernek. Életútja nem csupán hangos sikerekről és világrekordokról szól, hanem a folyamatos megújulásról is, amely a magyar úszósport ikonjává tette őt. További részletek a budapestka.eu oldalon. Karrierjében különleges...

Az 1980-as években Budapest a diszkók, a neonfények és a divatos haj-kísérletek ritmusára élt. Az akkori frizurák merészek és kifejezőek voltak: a magasra tupírozott hajak, a dauer, az aszimmetrikus lófarkak és a gondos bob frizurák nem csupán a hajviselet egy módjává váltak, hanem az...

A múlt századok Budapestjén a női fejfedők többet mondtak a szavaknál. Díszítették a menyasszonyokat és a városi nőket, megőrizték a hagyományokat, tükrözték a státuszt és az egyéniséget, és néha még a házasságra való készenlét jeleként is szolgáltak. A népi koszorúktól és a hagyományos pártától...

A budapesti fodrászat művészete évszázadokon át tükrözte a városi kultúrát és divatot – a középkori borbélyoktól, akik egyszerre vágtak hajat és gyógyítottak, a modern szalonokig, ahol frizurákkal és hajviseletekkel mutatták be a magyar főváros lakóinak társadalmi státuszát, ízlését és életstílusát. A budapesti fodrászat története...

A XX. század rohamos változásokat hozott Budapest számára – az ország történelmével együtt az esküvői hagyományok is változtak. A század eleji szerény esküvőktől a század végi ünnepélyes bankettekig, a népi motívumoktól Párizs és Bécs divatjáig – a menyasszonyi ruhák és a szertartások a háborúkat,...

A XIX. századi esküvő a mai Budapesten volt a területén nem csupán a jegyespár, hanem a családok, a szomszédok és az egész közösség számára is fontos esemény volt. Ötvözte az ősi magyar szokásokat — a menyasszonyvásárlást, a jelképes díszeket és a néptáncokat — az...