A szerzetesség az egyház szerves része. A hierarchia szerint a szerzetesek és apácák alacsonyabb rangúak, mint a papok, püspökök és diakónusok. A szerzetesek és apácák önként mondanak le a világi életről, hogy életüket Isten szolgálatának szenteljék. A szerzetesi közösségek tagjai kolostorokban élnek, sokat imádkoznak, szigorúan betartják az étkezési korlátozásokat, minimálisra csökkentik az emberekkel való kapcsolatot és teljesen lemondanak a testi örömökről, írja a budapestka.eu.
Budapest utcáin gyakran találkozhatunk különböző szerzetesrendek képviselőivel. Az alábbiakban bemutatjuk a városunkban élő apácák életét a XXI. század elején.
Milyen szerzetesrendek vannak Budapesten?
A XXI. század elején számos szerzetesrend élt Budapesten. A szerzetesek és apácák a világi emberek között élték mindennapjaikat, bár életmódjuk nagyban eltért a hétköznapi élettől.
Budapesten találkozhattunk a Jézus Társasága rend apácáival. Ez a rend közismertebb nevén a jezsuita rend. Emellett a városban éltek a Pálos Rend apácái, egy nagyon régi katolikus rend tagjai, amelyet a XIII. században alapított az első keresztény remete, Théba Szent Pál.
A városban találkozhattunk ferences nővérekkel és a Jézus Szíve kongregáció tagjaival is. Ez a női szerzetesi kongregáció 1800-ban alakult Franciaországban.
Budapesten a Szeretet Misszionárius Nővérek is szolgálták Istent. Ezek az apácák Teréz anya követői voltak, és maga Teréz anya alapította ezt a rendet 1950-ben.
Milyen más katolikus rendek képviselőivel találkozhattunk még Budapesten? A városunk otthont adott a karmelita nővéreknek, a Boldogságos Szűz Mária Kongregáció nővéreinek, valamint a Szent Ferenc Lányai Kongregáció tagjainak. Meg kell említenünk, hogy ez a kongregáció 1894-ben alakult Budapesten, Anna-Margareta Brunner, egy osztrák nő által.
Természetesen ez csak néhány példa a rendek és kongregációk közül, amelyek Budapestre helyezték szolgálatukat.
Érdemes megemlíteni egy érdekes részletet. Néha sztereotípiák alapján azt gondoljuk, hogy az apácák nem használnak internetet, mobiltelefont vagy közösségi médiát. Azonban a XXI. században a legtöbb rend követi a modern világot. Sok rend saját honlappal, közösségi média oldalakkal és akár YouTube-csatornákkal is rendelkezik. Az ilyen kommunikációs csatornákon keresztül az emberek többet tudhatnak meg egy-egy szerzetesrendről, és csatlakozhatnak hozzájuk.
Egy apáca története
Semmi sem adhat pontosabb képet a XXI. századi apácák életéről, mint a személyes történeteik.
2023-ban egy domonkos rendi nővér, Imelda nővér, aki világi nevén Farkas Éva, mesélte el történetét a sajtónak. Éva 23 évesen döntött úgy, hogy apáca lesz. Ekkor már pénzügyi végzettséggel rendelkezett, egy nyomdában dolgozott könyvelőként és táncoktatással is foglalkozott. Azonban az életében mindig jelen volt Isten szeretete, amelyet a nagymamája ültetett el benne, így Éva igyekezett soha nem kihagyni a miséket.
Egyszer, miközben egyedül ült a templomban, Éva úgy érezte, mintha valaki más is ott lenne vele. Nem sokkal ezután úgy döntött, hogy életét Isten szolgálatának szenteli, és belépett a kolostorba.
Meg kellett válnia a megszokott szokásoktól, és alkalmazkodnia kellett az új napirendhez. Imelda nővér minden napja 4:45-kor kezdődik, reggeli zsoltárok olvasásával, majd mise következik. A nap folyamán gyakran imádkoznak, és 21 óra után teljes csend következik, mivel ekkor már nem beszélnek.
A városban a nővérek szerzetesi ruhában jelennek meg, és ugyanúgy látogatják a szupermarketeket, mint bárki más, ahol élelmiszert vásárolnak. Ezen kívül minden nővérnek megvan a maga feladata a kolostorban.
Imelda nővér elmondása szerint az emberek különbözőképpen reagálnak rá, amikor meglátják az utcán. Néha meglepetten néznek rá, néha pedig odalépnek és köszönnek neki, mondván: „Áldjon meg, nővér.” Ilyenkor Imelda nővér mindig azt válaszolja: „Áldjon meg téged az Úr.”