Budapest utcáin és terein sétálva először az építészeti emlékek tűnnek fel, amelyek az utunkba esnek. Gyakran nem gondolunk bele egy-egy utca vagy tér nevének jelentésébe. Budapest számos utcája azoknak az embereknek állít emléket, akik egykor a város vagy az egész ország történelmét formálták. Azonban a budapesti utcanév-táblák többsége férfiak nevét őrzi. A száz utca közül mindössze tíz visel női nevet, és közülük is sok egyszerű női keresztnevet, személyekhez kötött jelentés nélkül. További részletek a budapestka.eu oldalon.
Most olyan budapesti utcákat és tereket ismerhetünk meg, amelyek kiemelkedő nőkről kapták a nevüket. Mert a történelem nemcsak férfiakról szól.
Laborfalvi Róza utca
Budapest egyik utcája Laborfalvi Rózáról, a magyar színjátszás úttörőjéről kapta nevét. Laborfalvi Róza, aki nemesi származású és színésznő volt, 1817. április 8-án született. Apja, Benke József, színész és rendező volt.
Színészi karrierjét 1833-ban kezdte a Budai Várszínházban. Különleges alt hangja, szavalókészsége és kellemes megjelenése miatt gyorsan népszerűvé vált.
A színésznő Jókai Mór híres magyar író, költő, drámaíró, kiadó és szerkesztő felesége volt. A jövendőbeli házaspár 1848 márciusában találkozott egy színházi előadáson. Laborfalvi Róza nyolc évvel idősebb volt a férjénél, és már volt egy törvénytelen lánya, Benke Róza, aki Lendvay Márton színésztől született.
Az író barátai ellenezték házasságát a híres színésznővel, de a pár nem hallgatott rájuk.
A színésznő 1886. szeptember 25-én hunyt el Budapesten. Korának egyik legsikeresebb színésznőjeként ismerték el.
Blaha Lujza tér
Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja és kulturális központja, a Nemzeti Színház előtti tér, Blaha Lujza, a magyar színpad primadonnája és „a nemzet csalogánya” nevét viseli. Színésznő és énekesnő volt.
Blaha Lujza (eredeti neve Reindl Ludovika) 1850. szeptember 8-án született a mai Szlovákia területén. Apja, Reindl Sándor, német származású huszártiszt, színházrajongó volt, így Ludovika is hamar megszerette a színház világát.
Először hatévesen lépett fel Esztergomban. Tizenhat évesen feleségül ment Blaha Jánoshoz, akitől nevét kapta, és 1866-ban kezdett a közönség előtt Blaha Lujzaként szerepelni. Élete során még kétszer férjhez ment, de megtartotta első férje nevét.
1871-ben debütált a budapesti Nemzeti Színház színpadán, és néhány éven belül országos elismerést szerzett népi témájú színdarabok főszereplőjeként.
Blaha Lujza az egyik legnagyobb társadalmi befolyással rendelkező művész volt korában. Nem csoda, hogy Budapest egyik legismertebb terét róla nevezték el. Balatonfüreden, ahol nyaranta szívesen töltötte az időt, szobrot állítottak neki, és egy szálloda is az ő nevét viseli.
Erzsébet tér
Budapest egyik tere Erzsébet királyné, Ferenc József császár felesége és Magyarország királynéja nevét viseli. Családja és barátai Sisinek hívták.
A jövőbeli császárné 1837. december 24-én született a Wittelsbach-ház tagjaként. Fiatal korában érdeklődött a rajzolás, a lovaglás és a naplóírás iránt.
Tizenhat évesen hozzáadták unokatestvéréhez, Ferenc József császárhoz. Bár Ferenc József anyja, Zsófia, a császárné testvérét, Helenát szánta menyének, a császár az élénk és bájos Erzsébetet választotta.
Az udvar szigorú szabályai, a monoton udvari élet és Zsófia császárné állandó felügyelete nehézzé tették Erzsébet életét. A fiatal nő a lovaglásban és a tornában talált megnyugvást.
Erzsébet kortársai szerint a világ egyik legszebb nője volt: 172 cm magas, karcsú, darázsderékkal, kifogástalan öltözködési stílusával. Négy gyermeke után is megőrizte 50 kg körüli testsúlyát. Sok nő példaképének tekintette.
Erzsébet a Habsburg Monarchia osztrák–magyar dualista átalakulásában jelentős szerepet játszott. 1867-ben Budapesten koronázták Magyarország királynéjává. Mélyen kötődött Magyarországhoz, megtanult magyarul, és magyar udvarhölgyekkel vette körül magát.
Budapesten nemcsak Erzsébet tér, hanem szobor is őrzi emlékét.
Kaffka Margit utca
Budapesten egy másik utcát az író és költő Kaffka Margitról neveztek el, aki szintén jelentős alakja volt a magyar irodalomnak.
Kaffka Margit 1880. június 2-án született a romániai Careiben. Apja ügyész volt, aki váratlan halála után a család szegénységbe süllyedt. Margit egy szatmári kolostori iskolában tanult, amelynek emlékei utolsó regényében, a „Hangyaboly”-ban tükröződnek.
Később Budapesten tanítói diplomát szerzett, és tanított Miskolcon. Itt kezdett írni, főként verseket és regényeket. 1905-ben hozzáment Frelich Bruno erdőmérnökhöz, de elvált tőle, és Budapesten tanított tovább. 1914-ben újra férjhez ment Bauer Ervin biológushoz, akitől egy fia született.
Írásaiban gyakran foglalkozott a nők társadalmi helyzetével, függetlenségük és boldogságuk keresésével. Legismertebb művei a „Hangyaboly”, a „Színek és évek” és a „Mária évei”.
Kaffka Margit 1918. december 1-jén, 38 évesen hunyt el spanyolnáthában, és vele együtt fia is elhunyt. Budapesten szobrot emeltek emlékére.
Ez csak néhány a budapesti utcanevek között, amelyek női neveket viselnek. Számos más utca is kiemelkedő nőkről kapta nevét, akik Budapest történetében jelentős szerepet játszottak.