A régi budapesti esküvői hagyományok generációról generációra öröklődtek. Mit tiltottak, mi számított szégyennek, és mit tartottak megengedhetőnek a házasságkötés előtt? Cikkünkben ezekről mesélünk. További részletek a budapestka.eu oldalon.
Kifli és pikáns utalás
Ősidők óta hagyomány Magyarországon, hogy a lányok 20-25 éves korukban, a fiúk pedig 25-29 éves korukban kötnek házasságot. Kivételes esetekben fiatalabb korban is sor kerülhetett esküvőre. Általánosságban elmondható, hogy a régi időkben Magyarországon nem volt szokás házasságkötés és esküvő előtt nemi kapcsolatot létesíteni. Azonban bizonyos régiókban lazábban kezelték ezt a kérdést.
Egy példa erre egy régi magyar szokás, amely szerint szüreti munkák idején a fiatal lányok a szőlőszedésre mentek, ahol ifjú legények is csatlakoztak hozzájuk. Mindegyik fiúnál volt egy bot. Ha egy lány kedvet érzett egy fiatalemberhez, és nem bánta, hogy az éjszakát vele tölti, kiflit húzott a botjára. Ez egyértelmű jelzés volt, amely egyfajta egyezséget jelentett.
Házasság előtti rituálék
A magyar falvakban gyakran megtiltották, hogy a férfiak más falvakból származó nőkkel házasodjanak. Ez sok esetben közeli rokonok közötti házassághoz vezetett, ami genetikai szempontból nem volt előnyös. A Budapesthez közeli falvakban azonban erről keveset tudtak, és ezt inkább a családok megerősítésének eszközeként tartották számon.
Régen Magyarországon elterjedt hagyomány volt a menyasszonyvásár. A szülők leányaikkal és hozományaikkal vásárokra mentek, hogy a potenciális kérők szeme elé kerüljenek. A lánykérés előtt azonban sor került az úgynevezett szemlélésre, amely a házassági megállapodás összetett rendszerének része volt. A szemlélés során a vőlegény és szülei meglátogatták a menyasszonyt a házában, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy jó háziasszony lesz. A lánykérés során a kérők Bibliát olvastak fel, majd a férfi hivatalosan megkérte a lány kezét.
Ezután következett a családok közötti megbeszélés a házasság anyagi kérdéseiről és a közös élet tervezéséről. Ezt a jegyesség követte, ahol mindkét család tagjai együtt ünnepeltek. Ezek az események vezettek el a fő eseményig, az esküvőig.
Az esküvő előtt a vőlegény eljött a menyasszony házába, hogy elvigye őt az oltárhoz. A menyasszony ünnepi ruhában és koszorúval a fején érkezett a templomba, ahol az egyházi szertartás során összeadták őket. Az esküvő után a vőlegény karjában vitte ki a feleségét a templomból, miközben a vendégek boldogan gabonával szórták meg őket, hosszú és boldog házaséletet kívánva. A lakodalomban hagyományos ételek és italok kerültek az asztalra, és a vendégek hajnalig táncoltak. Az ünnepség után az ifjú pár a padlásra vonult, ahol várta őket a házassági ágy.
Az esküvő és házasságkötés hangulata
Magyarország Európa egyik legromantikusabb országa. Gyönyörű építészeti öröksége, lenyűgöző természeti környezete, az illatos virágok sokasága, kellemes éghajlata és színes hagyományai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az esküvők különleges élményt nyújtsanak.
A magyar esküvők asztalai mindig tele vannak hagyományos ételekkel, amelyek receptjei generációról generációra öröklődnek. Különös figyelmet fordítanak az illatos süteményekre, amelyek között torták, piték és kekszek is szerepelnek.
A XXI. században az esküvő Magyarországon még mindig felejthetetlen élményt nyújt, különösen, ha Budapesten tartják. Az egyházi szertartásokat gyakran lenyűgöző történelmi templomokban tartják. A katolikus vallás elterjedtsége miatt ezek az események hagyományos katolikus szertartások szerint zajlanak. A budapesti templomok és kápolnák különleges légkört biztosítanak mindazok számára, akik az esküvői szertartásukat itt szeretnék megtartani.