Ákos Nagy, Budapest egyik kiemelkedő tehetsége, zeneszerző és zenei újító, aki nem maga a főváros szülötte, hanem egy attól 67 kilométerre fekvő történelmi városból származik. Mégis, a zenei világban elért hírnevét Budapestnek köszönheti. Ez a város lett második otthona, ahol él és alkot. Zenei pályafutása a Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Zeneiskolában kezdődött. Bővebben a budapestka.eu oldalon.
Úttörő zenei pályafutás

Az általános iskola után Ákos Nagy a Széchenyi István Középiskolában, majd a Rosti Pál Középiskolában tanult tovább. A zenei tanulmányait később Budapesten folytatta. Gyermekként a Friedjes Sándor Zeneiskolában hegedülni tanult, de nem sokkal később elhagyta az intézményes képzést, és önállóan képezte tovább magát. Számos mesterkurzuson, szemináriumon és előadáson vett részt, mert úgy érezte, hogy a hagyományos zenei oktatás nem elégíti ki kreatív törekvéseit.
2000-ben költözött Budapestre, ahol magántanárként kezdett dolgozni. Tapasztalatának köszönhetően felkészítette a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jelentkező diákokat is. Ezzel párhuzamosan kulturális lapokban publikált cikkeket és zenei kritikákat.
2009 januárjában megalapította kollégáival a SZIMNIA Alapítványt, amely kortárs zenei és irodalmi művek népszerűsítését és bemutatását tűzte ki célul. Ugyanebben az évben indította el „Karnevál” című műsorát a Fúzió Rádióban, amely a kortárs zenére fókuszált.
Dobok, fazekak és kísérletek

2005-ben Ákos egy időre csatlakozott a Geneamus Ensemble nevű zenekarhoz. 2015 őszétől rendszeresen tartott kurzusokat a budapesti Doktori Iskola egyik művészeti programjában, együttműködve a filozófus-publicista J.A. Tillmannal.
2017-ben új kreatív projektet indított Rimóczy Istvánnal közösen. Az általuk megálmodott zenei világ ötvözte az elektronikus, digitális és analóg hangokat olyan anyagokkal, mint fa dobok, alumínium alkatrészek és ipari acéltárgyak. Ugyanebben az évben kezdte el munkáját a 4D Spatial Sound Intézetben, ahol elektrokusztikus műveket hozott létre. Ezek közül néhányat a stockholmi Királyi Zeneakadémián és az EMS stúdiójában is bemutattak.
Látni a szépséget mindenben

2018-ban Ákos Nagy és kollégái létrehozták az Ensemble Aliquot nevű formációt, amelyben basszusklarinét, szaxofonok, harsona, trombita, piccolo, fuvola, ütőhangszerek és elektronikus eszközök közreműködésével mutattak be műveket. Ugyanebben az évben újabb kísérletekbe kezdett a 4D Spatial Sound Intézetben. 2019-ben pedig Hajdú Leventével közösen készített animációt saját kompozíciójához, amely „J’écoute les sons étouffés dans la pluie” címet viselte.
Ákos 2019-től a rotterdami Signal Research Centre rezidens művésze lett, és zeneszerzéskurzust indított az imPro Schoolban. Tanfolyamain a hallgatók a formatan, az elemzés és az orchestráció alapjait sajátíthatják el.
Ákos Nagy különleges látásmódjának köszönhetően a hétköznapi tárgyakat is új megvilágításba helyezi. Egyik Facebook-videójában például locsolótömlővel permetezett üvegplafonokra, amelyek különböző hangokat adtak ki. A videóhoz fűzött humoros megjegyzésében „zenei lámpásokként” hivatkozott rájuk, és azt javasolta, hogy mindenki kezdjen nagytakarítást a garázsában, mert talán ő is talál valami váratlanul izgalmasat.
Ákos Nagy kreatív és innovatív zenei világa továbbra is inspirálja a közönséget és a zenészeket világszerte.