A feminizmus körül mindig is számos mítosz és sztereotípia létezett. Gyakran hallani, hogy a feministák ellenségesen viszonyulnak a férfiakhoz, gyűlölik őket, és hasonló vádak hangzanak el. Ez azonban nem igaz. A feminizmus egy társadalmi mozgalom, amely a nők politikai, gazdasági, társadalmi és személyes jogainak egyenlőségére törekszik.
A feminista mozgalomnak saját története van Budapesten. 1904-ben városunkban megalapították a Feminista Szövetséget. A szövetség tagjai elsősorban a nők választójogáért küzdöttek, de számos más fontos kérdést is felvetettek – írja a budapestka.eu.
Alapítók
Pár szót a Feminista Szövetség alapítóiról. A szervezet létrejöttének fő alakjai Schwimmer Rózsa, Glücklich Vilma, Miklóssy Eugénia, Zirmay Irma és mások voltak. A szövetség első időszakában néhány száz tagot számlált.
A szövetség központi figurája Schwimmer Rózsa volt, aki 1877. szeptember 11-én született Budapesten. Pacifistaként, feministaként és politikusként vált ismertté. Schwimmer a világ első női nagykövetei közé tartozott, diplomáciai küldetést teljesített Svájcban.
Még a Feminista Szövetség megalapítása előtt, 1897-ben Schwimmer létrehozta a Női Hivatalnokok Szövetségét. Segített megalapítani a Magyar Országos Nőszervezetet és tagja volt a Magyar Békeszövetség vezetőségének.
Európai országokat bejárva Schwimmer előadásokat tartott a nők és férfiak közötti egyenlőség szükségességéről, és különösen hangsúlyozta a nők választójogának fontosságát.
1914-ben Londonba utazott, ahol a Nemzetközi Női Választójogi Szövetség sajtótitkára lett, miközben több európai lap tudósítójaként is dolgozott. Pacifista nézetei miatt az első világháború kitörésekor egy semleges konferencia összehívását követelte, hogy véget vessenek a háborúnak.
1918-ban, amikor Magyarország elnyerte függetlenségét, Schwimmert az ország svájci nagykövetévé nevezték ki. Küldetése azonban sikertelen volt, és 1921-ben az Egyesült Államokba emigrált. Schwimmer 1948-ban hunyt el.
Glücklich Vilma és Miklóssy Eugénia
A szövetség másik meghatározó alakja Glücklich Vilma volt, aki szintén pacifista és a nők egyenlőségének harcosa volt. Glücklich az első magyar nőként iratkozott be a Budapesti Egyetemre. Tanárként dolgozott, és az oktatás reformjáért küzdött.
Miklóssy Eugénia Schwimmer külföldre távozása után átvette a szövetség vezetését. A két világháború közötti időszak egyik legaktívabb feminista alakja volt, aki a nemek közötti egyenlőségért és a nők választójogáért küzdött.
A Feminista Szövetség pontos megalakulási dátuma nem ismert, de az biztos, hogy 1904-ben alakult. Glücklich Vilma volt az elnök, Schwimmer Rózsa pedig ügyvezető igazgató.
A szövetség elsődleges célja a nők oktatási és politikai jogainak védelme volt. Ezenkívül foglalkoztak az anyák és gyermekek jogainak védelmével, a nők elleni kereskedelem és prostitúció elleni küzdelemmel, valamint a szexuális neveléssel. Ezeket a témákat előadásokon, tematikus esteken vitatták meg, amelyeken orvosok, szociológusok és oktatók is részt vettek.
A szövetség nemcsak a középosztály és az arisztokrácia nőinek jogait védte, hanem a vidéki munkásnők érdekeit is képviselte. 1918-ra a szervezet taglétszáma elérte a 6000 főt.
Jelentős események
1913-ban Miklóssy Eugénia fő szervezőként részt vett a Nemzetközi Női Választójogi Szövetség budapesti konferenciájának megszervezésében, amelyen több mint 2500 résztvevő volt jelen.
A Feminista Szövetség aktívan dolgozott azon, hogy országszerte új fiókszervezeteket hozzon létre. 1907-ben elindította az A Nő és a Társadalom című havilapot.
Nem nevezték magukat szüfrazsettnek
Fontos megjegyezni, hogy a Feminista Szövetség tagjai nem nevezték magukat szüfrazsettnek, bár szoros kapcsolatban álltak a külföldi szüfrazsett mozgalmakkal. Módszereik azonban eltértek: ők inkább előadások, agitációk, konferenciák és újságok kiadásával értek el eredményeket.
Az 1920-as években, Schwimmer és Glücklich emigrációja után Miklóssy Eugénia vette át a vezetést. Bár a szövetség továbbra is aktív volt, a háború előtti sikereit már nem tudta megismételni.
1942-ben a szövetséget pacifista nézetei miatt betiltották, de titokban tovább működött. 1949-ben a kommunista rezsim végleg feloszlatta a szervezetet.