1914 január 10-én reggel Budapestet egy szenzációs gyilkosság híre rázta meg. A Duna vizében egy utazókosarat sodort partra az áramlat, amelyre két fiatalember bukkant rá. Azt hitték, hogy értékes poggyászt találtak, amely egy hajóról eshetett le. Amikor azonban kinyitották, döbbenettel fedezték fel, hogy a kosárban egy harminc év körüli fiatal nő holtteste volt.
Később kiderült, hogy a holttest Elza Mágnásé volt, aki Budapest demi-monde-jának hírességeként vált ismertté. Kurtizánként, az éjszaka királynőjeként és Max Schmidt bútorgyáros szeretőjeként élt fényűző életet. Elza Mágnás történetét, amely a „Félvilág” című film alapjául szolgált, most részletesen megismerhetjük a budapestka.eu cikkéből.
Korai évek és Budapestre költözés
A XX. század elejének éjszakai életét uraló Elza Mágnás korai életéről kevés információ maradt fenn. Valódi neve Török Emilia volt, és 1880. július 17-én született a mai Szlovákiában található Pecsenyéd faluban, egy molnár család gyermekeként. Apja malma mellett roma települt élt, így Emilia a roma gyerekekkel együtt nőtt fel. Édesapja 1890-ben meghalt, amikor Emilia még csak 10 éves volt, ami súlyos anyagi gondokat hozott a család életébe.
Édesanyja mosónőként dolgozott, és a fiatal Emilia is megtanulta ezt a mesterséget, de a megélhetés így is nehézkes volt. 1900-ban Emilia Budapestre költözött, jobb élet reményében, bár a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen.
Először szolgálólányként és mosogatóként dolgozott bárokban, majd később a „Olympia” éjszakai klubban pincérnőként és az „Orfeum” színház büfésnőjeként helyezkedett el. Szépsége és kitartása révén hamar kitűnt a többiek közül. „Szőke, kecses testű, gyönyörű lányként” írták le.
Hamarosan bekerült a demi-monde-ba, azaz a kurtizánok világába. Elza, aki a nevét Mágnásra változtatta, gazdag férfiakat szórakoztatott, társalgott velük, és extra fizetségért intim kapcsolatokat is vállalt. Így vált Budapest egyik legismertebb kurtizánjává.
Kapcsolat egy gazdag gyárossal
Elza Mágnás életének egyik meghatározó eseménye volt kapcsolata Max Schmidttel, egy gazdag bútorgyárossal, aki húsz évvel idősebb volt nála. A pontos körülmények, hogy mikor és hol találkoztak, nem ismertek. Egyes források szerint az Orfeumban találkoztak, mások szerint pedig egy arisztokrata, gróf Pálffy palotájában.
Max Schmidt nyíltan felvállalta Elzával való kapcsolatát, és gondoskodott róla, hogy a nő soha többé ne kelljen dolgozzon. Schmidt luxuséletet biztosított számára: drága ruhákat vásárolt Párizs divatházaiból, ékszerekkel halmozta el, tanárokat fogadott, hogy németül és franciául tanítsák. Emellett egy elegáns háromszobás lakást bérelt neki a budapesti Duna-parton, amelyet luxusbútorokkal rendezett be.
Elza imádta a hirtelen rászakadt fényűzést, de ennek ára volt: elveszítette szabadságát, és különös szeszélyeinek engedelmeskedett. Például Max Schmidt ragaszkodott ahhoz, hogy Elza csak fehér ruhákat viseljen, és egy koporsó alakú ágyon háljanak.
Rejtélyes gyilkosság
- január 9-én Elza Mágnást meggyilkolták abban a lakásban, amelyet Max Schmidt bérelt számára. A nő már lefekvéshez készülődött, amikor valaki rátámadt és törölközővel megfojtotta. A holttestet egy utazókosárba tették, majd éjszaka a Dunába dobták. A kosarat másnap reggel két fiatalember fedezte fel, akik azt hitték, hogy egy hajóról leesett értékes csomagot találtak.
A nyomozás során kiderült, hogy a gyilkosságot Elza házvezetőnője, Rozália Kóbori követte el szeretőjével, Gusztáv Nickkel. Nick törölközővel fojtotta meg Elzát, majd Rozália segített a holttestet a kosárba helyezni és a Dunába dobni. A gyilkosság után ékszereket és értékeket loptak el a lakásból.
A bűncselekményt egy szemtanúnak, egy tejesboltosnak és egy házmesternek köszönhetően sikerült felderíteni, akik látták a gyanús párt a kosarat cipelni. A gyilkosokat életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Max Schmidt gondoskodott arról, hogy Elzát méltóképpen eltemessék a Kiscelli kastély közelében.
2015-ben bemutatták a „Félvilág” című filmet, amely Elza Mágnás életén alapult. 2017-ben a Kiscelli Múzeumban kiállítást rendeztek, amelyen a híres kurtizán ruhái, ékszerei, bútorai és egyéb személyes tárgyai is megtekinthetők voltak.